tavaszodik de csak nagyon lassan
Igen épp itt az ideje, hogy egy kicsit írogassak a blogra, mivel egy hónapja nem firkantottam bejegyzést. Március első hétvégéje fárasztó volt. Több mint 6 órát töltöttem egy huzamban a templomban, hogy minden mise előtt meséljek arról, ki vagyok, honnan vagyok és miért vagyok itt Amerikában. Izgultam is rendesen. :) Utána viszont pihenhettem, mert elkezdődött az egy hetes tavaszi szünetem. Persze túlzás kijelenteni a pihenést, mert az úszás lezárultával eu focira váltottam. Minimum két órás edzésekkel és utána vagy előtte konditerem "látogatással". Amerika fizikailag jól megerősít azt hiszem, és úgy is érzem. A csapat megint csak szuper, a srácok rendesek, jópofák és befogadóak. A mezeket imádom. Idén vadonat újakat kaptunk és nem is akármilyeneket, Under Armour amit, aki ismer az tudja, hogy nem olcsó és nagyon jól néznek ki, mintha egy második bőrréteg lenne. Két csapatban játszom a saját korosztályomban(JV) és a végzősöknél(varsity). Ez sokszor azt jelenti, hogy 5-től 9-ig játszom, természetesen nem egyfolytában, de majdnem. A fő posztom támadó/irányító középpályás és néha visszalépek védekező középbe is. Az első varsity meccsen egy lecsorgó labdából 21 méterről jól telibe trafáltam a keresztlécet, ma pedig egy tornánk volt, amin mindkét meccsen kezdő voltam. Eddig veretlenek vagyunk és keményen játszunk, hogy ismét state (class B) bajnokok lehessünk, mint tavaly. Múlt hétvégén lelkigyakorlaton vettem részt, ami nagyon jó hatással volt rám. Kicsit lelassíthattam ebben a hypergyors életemben. Sok új barátot szereztem, és jó volt időt tölteni omahai GO-s társaimmal is.
Holnap mise és az úszócsapat záróbulija, amit nagyon várok, jó móka lesz.
A cím pedig arra utal, hogy nagyon hideg van és havazik. Jó lenne már a tavaszi napsütés és a lágy szellő. :)